A mag gyakorlata( Egy mágus Naplója)

 

Térdelj le a földre. Azután ülj a sarkadra, a tested hajtsd előre oly módon, hogy a fejed a térded érintse. A karod húzd hátra. Magzati pozícióban vagy. Most lazíts, feledkezz meg minden feszültségről. Lélegezz nyugodtan és mélyen. Rövidesen észleled, hogy kicsiny kis mag vagy, amelyet a föld puha kényelme ölel körül. Minden meleg és kellemes. Alszol, nyugodt az álmod. Hirtelen egy ujjad megmozdul. A rügy nem akar tovább mag maradni, növekedni vágyik. Lassan mozgatni kezded a karjaid, és aztán a tested emelkedik és emelkedik, addig, amíg a sarkadon ülsz ismét. Most lassan, nagyon lassan kezdesz felemelkedni, már a talajon térdelsz. Egész idő alatt azt képzelted, hogy mag vagy, amely kicsirázik, és apránként áttöri a földet.

Elérkezett a pillanat, hogy teljesen a felszínre törj. Lassan emelkedsz felfelé, az egyik lábadat a talajra helyezve, aztán a másikat is, küzdve az egyensúlyvesztés ellen, ahogy a rügy küzd, hogy teret nyerjen. Végre talpra állsz. Képzeld el a mezőt körös-körül, a napot, a vizet, a szelet és a madarakat. Egy rügy, amely növekedni kezd. A karod lassan emeld az ég felé. Azután egyre jobban nyújtózol, egyre tovább, mintha el akarnád érni a hatalmas Napot, amely ott ragyog a fejed fölött, amely erőt ad, s amely úgy vonzz magához. A tested kezd elmerevülni, az izmaid megfeszülnek, miközben érzed, hogy nő, nő, növekedik, és hatalmassá válik. A feszültség egyre fokozódik, egészen addig, amíg fájdalmassá, elviselhetetlenné válik. Amikor már nem bírod tovább, kiálts egyet, és nyissd ki a szemed.

Ismételd meg a gyakorlatot hét egymást követő napon, mindig ugyanabban az órában. 

"Idővel az ember megérti, mi a különbség aközött, hogy tartasz egy kezet, vagy leláncolsz egy lelket. Megtanulod, hogy a szerelem nem azt jelenti, hogy lefekszel valakivel és hogyha nincs valaki melletted, nem azt jelenti, hogy egyedül vagy... Megtanulod, hogy egy csók még nem szerződés, és az ajándék nem ígéret... Elfogadod a zuhanást emelt fővel és nyitott szemmel... Megtanulod az utakat a mára és a mostra építeni, mert a holnap nem garantálja a terveidet. A holnapnak mindig van egy csomó olyan változata, ami megállíthat félúton… és idővel megtanulod, hogyha csak azért maradsz valakivel, mert gazdag jövőt ígér, előbb-utóbb visszatérsz a múltba... Idővel megtanulod, hogy a haragból kimondott szavak egy életen át bánthatják azt, akit megsérteni akartál. Megtanulod, hogy mindenki mondhatja 'sajnálom', de megbocsátani csak a nagy lelkek tudnak. Megtanulod, hogyha megsértettél egy barátot, valószínű soha többet nem lesz úgy, mint régen… Megtanulod, hogy lehetsz boldog az új barátokkal, de eljön az idő, hogy hiányozni kezd a régi. Megtanulod, hogy semmi sem ismételhető és megtanulod, hogyha jól is érzed magad azokkal, akik körül vesznek, mindig hiányozni fognak azok, akik már nincsenek."

ezt a kis szösszenetet ma olvastam és megosztom veletek mert nagyon megtetszett.

Müller Péter újabb útravalója, mely mély igazságokat boncolgat... Te harcoltál már valakiért, akit szerettél? És mi lett a vége?

Sok levelet kapok nőktől: "Harcoltam érte, mindent megtettem, mégis elhagyott!" Ilyenkor megdöbbenek. Ennyire nem tudtok nőül? Ennyire naivak vagytok? Ennyire nem ismeritek a női harcmodort és a férfiakat?

Mi gyengék vagyunk, és az Erőt keressük bennetek. A tartást, a méltóságot, a nehezen megkaphatóságot. Néha szinte az elérhetetlenséget. Azt, hogy ne kelljen felelősséget vállalnunk értetek, sem érzelmileg, sem lelkileg - sehogy. Mert mi menekülünk a felelősségtől, s ha valaki a nyakunkba zuhan, annak finoman (vagy durván) lefejtjük a karjait magunkról, kibújunk az öleléséből - és kereket oldunk.

Ellentétben a közfelfogással és az évezredes hazugsággal, mi a "gyengébb nemben" nem a gyengeséget keressük, hanem az erőt. Szeretünk uralkodni a nőkön. Jólesik, ha valaki szolgál minket és odaadó - de ha túlságosan is az, menekülünk tőle.

Mi ahhoz vonzódunk, akit nem tudunk legyőzni, aki erősebb, mint mi. Akitől függünk. Akinek ki vagyunk szolgáltatva érzelmileg. Lehet, hogy ez nem normális, hanem egy gyermekkori "anyuka-függőség", de mégis ez a valóság.

Felnőtt férfit nem igen találsz manapság. Az ugyanis nem menekül, nem árul el, nem hagy faképnél, hanem felelősséget vállal érted. Ráülhetsz a tenyerére, és megtart téged. Nem esel le róla. S főleg, nem hagy el. Érzelmi biztonságban csakis egy felnőtt (igaz) férfi oldalán lehetsz, de hol van ma ilyen? No, látod.

Légy erős, öntörvényű és szabad. Ne függj senkitől - tőled függjenek, mert te vagy az erősebb. Ha pedig nem: légy az!

vège... hat honap vèget èrt

hàt ime a vège....
holnap van az utolso munkanap...
azèrt szomoru vagyok de màr mennèk haza
jo szivvel fogok visszaemlèkezni erre a 6 honapra a nehèzsègek ellenère is
remek baràtokat szereztem itt ès remèlem a baràtsàgaink meg is maradnak

mind a magyarok kozott mint pedig a spanyol,litvàn ès olasz nemzetisègiek kozott is..
remèlem megfognak làtogatni kicsim hazàmba ès mòg azt is hogy èn is megtudom làtogatni oket

a csomagom màr fèlig kèszen...
a sulya megfelelo mèg nem èrtem el a 20at sem....
holnap utàn vèget èr....
felszàll a repulo ès mindez csak egy emlèk marad, egy orok èletre szolo emlèk..
szombaton fèl 3kor felszàll a gèpem ami egy ora alatt Pesten is van , majd a Nèpligetbe megyek a csalàdommal, onnan pedig autoval Keszthelyre ami a kis csalàdomnak meglepès lesz mert ok csak estère vàrnak engem :D de èn kèt oràval elobb èrkezem..:D:D


rengeteget tanultam ès rengeteget kaptam!!
koszonom!!

vodafone projekt elkezdodott.... nagyaban folynak a munkàlatok naprol napra...

Remidai talàlkozo az amerikai remidàval :D

hát a tegnapi napról

a kedves lakótársam elment a hétvégén, és én nem tudtam róla semmit..
a Hugó szolt nekem vasárnap este hogy a Maria üzeni hogy nem tud holnap dolgozni menni mert elutazott és blabla carral akart visszajönni Nápolyba de a srác lemondta ezért nem tud visszajönni....

reggel a Salvítore hívott telefonon, hogy mit tudok...és eléggé rosszul éreztem magam és ideges voltam mert nem vagyok postás és mirt nem tudta volna a MAria felhívni...

végül 2 kor mentem dolgozni, 3kor 3 sráccal találkoztunk akik egy projektet fognak csinálni a jövőhéten ....eramus + projektet


majd 6 órakot találkoztam azoknak a gyerekeknek a szüleivel akikkel a vodafonos projekten fogunk együtt dolgozni, annyira jó fejek voltak, sőt a végén az egyik anyukája oda jött hozzám megölelt és még puszit is kaptam :D:D

a Salvatore egész nap ideges volt a Mariara mert nem tudtunk róla semmit az égvilágon h mikor jön vagy h jól van e.....


de végül tegnap este megérkezett
úgyhogy várom h mi lesz a következő munkanapon.......

utolsó hónap elkezdődött:D:D
hát vágjunk bele :)

pénz

tegnap elmentünk pizzázni a Hugoval meg a két spanyol ismerősével, hát sétálgattunk az utcán, hogy vajon hova üljünk ,mert persze mindenhol sor állt, végül a Da Michelebe ültünk be, igaz előtte 3/4 óra sorba állás következett, mert oda értünk felírták a nevüknek és úgy szólítottak minket amikor volt üres asztal.
a pizza nagyon jó volt, és hatalmas
4 pizzát ettünk amit megosztottunk egymás között és mindenki ivott 1 üveg sort
amikor megláttam a számlát , mondtam magamba h hűha. hiszen 32 eurora jött ki, és persze el kell hogy mondjam egy pizza max 5 euro volt, vagyis kicsivel több mint 10 ezret fizettünk, ...hm....... számomra kicsit drága mulatság volt..... elég sokat felszámoltak azért mert beültünk.....

ma reggel gondoltam hogy pizsibe leugrok a mellettünk lévő boltba, egy kg kenyeret és két csomag wc papppppppert vettem :D:D persze nem minőségit és fizettem 6 eurot. mondom igen jól megy...vagyis majdnem 2000ftot fizettem a semmiért....

nah most meg megyünk kirándulni...kiderül mi sül ki ebből a napbóóóóóóól:D


páááspááás

meleg...meleg..meleg...

elkezdtotek am eleg napok..mààr nem igazàn birom, mert ha becsukom az erkèly ajtot akkor megulok ha nyitva hagyom akkor meg szètcsipkednek a szunyogok, igy orànkènt vàltoztatom az ajto àllapotàt aminek koszonhetoen nem igazàn sokat alszom :D:D

hàla az ègnek ma màr csak 22 fok van , felho is van az ègen, azonban a levego rohadtul pàràs.... igy olyan mintha legalàbb 30 fok lenne

a kevès alvàsnak koszonhetoen egèsz nap ideges vagyok ès hulla igy nem is tudok rendesen oda figyelni a munkàra, de màr a Maria nem mindent fordit, igazàbol alig fordit valamit amikor a Remidàban vagyunk, vagy ha mond is nekem valamit azt is olaszul teszi. amikot mèg jobban ideges leszek :D:D utàlom magam . szoval  johetne màr a hètvège egy kis pihivel, a Hugonak ma jonnek a baràtai ès megkèrt h segitsek neki a hètvègèn megmutatni a vàrost :D

szètrobban a fejem :D:D lehet a viz kozelòbbe kellene aludnom lehet h ott huvosebb az ido:D bàrcsak ::D
vagy felkoltozok a tetoteraszra, a hèten a tobbiek màr kiprobàltàk azonban aznap èjjel elkezdett esni az eso ugyhogy vissza is koltoztek ,mindenki a sajàt szobàjàba.

persze mindig az a rossz ami van, ha hideg lenne akkor biztos az lenne a problèmàm :D:D:D:D:D
most h meleg van ès dolgozni kell most az a baj :D egyedul az aluljàrookban van elviselheto ido :D:D

màr azèrt szàmolom vissza a napokat az indulàsig
illetve hogy mikor jonnek a novèremòk(jul 8 )
ès hogy mikor jonnek a Pirièk,(jul 18)
ès hogy mikor jonnek az Agiek( jul 22)
hàla az ègnek a honap nagyon bussy lesz :D

orto...

párképaz anyuMelindáscaprispompeijes hétről

csoda

ma egy csodálatos nap volt :D kezdem az elején :D:D

reggel a Salvatoréval mentem dolgozni, mert a Maria az Antonellával ment valahova reggel, persze én már 8-45-kor lent vártam a kapu előtt hogy elérjük a metrót :D majd negyed 10-re oda ért a főnököm :) ami azért jó időnek számít,mégis csak olasz :D és az olaszok nem igazán figyelnem az időre :D

 azért persze meg kell említenem, hogy lekéstük a 9-45-os vonatot mivel 9-49-re értünk oda :D:D de nem kell félni találtunk egy másik vonatot ami 10-4-kor ment igaz hogy félórát kellett sétálnunk mert azért másik útvonalon megy mint az eredeti vonatunk szokott :D:D

a gyaloglás során, volt időnk beszélgetni a Salvatoréval mindenről kezdve a Maria étel mizériájáról, a zöldségeken át az utcák feltérképezéséig :D jah és persze nem maradt el az a mondat se hogy ha szeretnénk bármikor cserélhetünk lakást és lakhatunk Pontichellibe :D de azért jó volt az út :D:D

majd elmeséltem az erasmus + ötletemet amin azért kell csiszolnom :D de semmi erőm hozzá :D:D

majd a csoda :D
 negyed 3 kor megjöttek a gyerekek az urban creativityhez :D:D
és elindultunk a kórházba ami azt hiszem egy pszichiátriai részleg volt vagy valami hasonló :D

ahol virágokat ültettünk ,ami igazán jó volt :D

3 kocsival mentünk én a Salvatoréval voltam , és persze mondta a gyereknek hogy kérdezzenek már tőlem valamit :D :D:D én meg visszakérdeztem hogy angolul válaszoljak vagy olaszul :D:D hát persze hogy a válasz olasz volt :D de azért ment a dolog :D:D:D

persze a kórházig lévő úton rádöbbentem hogy azért az olasz kretén kifejezés nem különbözik sokkal a magyar kreténtől. olaszul creteno :D:D amire példát láttam akkor amikor az autópályán az autós igen kedves volt hozzánk, de hát miért lepődök meg hiszen Nápolyban vagyunk :D:D:D

íme pár kép a mai napról:)

azért a hazaúton a metróba a srác a magyar mezbe :D igazán jól eső érzés volt :D 

fura volt h egy ilyen jó nap után azért vannak dolgok amik emlékeztetik az embert, hogy igenis magyar vagy akárhol is élsz.

ugy nèzz ki a hèten màr megnèzzuk a jegyeket haza, majottek volna a gyerekek a vodafonos projektet elkezdeni azonban akkora vihar jott egy kis jèggel hogy  kèptelensèg lett volna ide kijutniuk anèlkul hogy elàztak volna ugyhogy ma nem jottek.
ez egy nagyon fontos projekt lesz, amit a vodafone tàmogat :D ha jol èrtelmeztem ilyen màr kèt ève csinàltak , egy konyvbe csinàlunk kèpeket, reklàm kèpeket a vodafonnak, koze meg irogatom az erasmus plusos projektemet.. lassan lassan :D:D:D nèha angolul irom nèha magyarul :D egy sor magyar egy sor angol :D:D :D:D

hát eltelt egy hét és anyuék is ma hazamentek. kikisértem őket a reptérre egy kicsit várakoztam is velük:D
azért rossz volt szerintem nem nagyon akartam haza menni , maradtak volna még, én meg már azt hiszem mennék haza...

kedden eljöttek anyuék velem a munkahelyemre mert egy event volt.
egy híres michelin csillagos szakács és egy híres borász jött a gyerekekhez, akik  megpróbáltak segíteni és tanácsot adni a főzni akaro diákoknak, hogy hogyan lehetnek híresek

élveztem az eseményt, meg persze volt egy kis étel mustra is :D az is nagyon jó volt, majd pedig szabad délutánt kaptunk :D

nyàr van nyàr

hàt kozeledunk a vège felè..

itt a nyàr. itt a dog meleg ido... halàl....

hàt a mult hèten kikisèrtem a reptèrre az °git meg az °dàmot met az °ginak vèget èrt az erasmus ès haza indult igaz hogy a reptèren sajnos ki kellett pakolniuk pàr cuccot a borondbol mert tul nehèz volt a tàska :D igaz persze csak 3 uveg sort meg egy kis olivabogyot kaptam ajàndèkba :D:D

ès maradtam a reptòren vàrakozni mert anyu meg a Melinda èrkezett :D:D

illetve mèg itt vannak :D csak òn most dolgozom :D

csutortokon nèzelodtunk meg mire ideèrtek màr kèsz volt az ebèd. tèszta cukkinivel ès ràkkal :D:D

majd le sètàltunk a tengerpartra.

pènteken maradtunk Nàpolyba mert pènteken màr dolgoztam de idobel hazaertunk igy vàsàrolgattunk meg nèzelodtunk.

szombaton a dog melegbe elmentunk Pompeibe igazàn jo volt :D sot most làttam olan dolgot is amit elso alkalommal nem :D:D

vasàrnap pedig Capri kovetkezett..... sètàltunk nèzelodtunk ès azòrt megkoronàztuk a napot egy kis Capris furdèssel :D persze a viz szamomra mèg rohadt hideg volt, plàne miutàn leultem egy kore ès beteritett a viz :D:D:

de a hajokàzàs jo volt.. igazàn remek igaz hogy kicsit dràga volt de csak egyszer megy el az ember Caprira  a vendègeivel, nem de bàr??:D

 hàt meg a Taki meglepett egy kis ajàndèkkl mert csinàlt nekem pà fincsi falatot :D hakcsokot, kurtoskalàcst :D òs dioscsokot :) nyami igazàn jok voltak 

meg anyuòk hoztak 5 tàbla milkàt :D igy el leszek egz darabig :D

hàt de mindn jonak vpge lesz egyszer csutortokon mennek is haza

de van mèg mit vàrnom :D hiszen a Novèremòk èrkeznek 3 hèt mulva, aztàn amikor ok mennek megòrkezik A Vègso felmento sereg :D autoval :D

Piri, Bence, Esztok ,Màrk òs a Taki :D:D màr ki is talàltam hogy az erkòlyen fognak aludni :D igy is lesz vagy 6o fok ;D;D

egy kis érdekesség a maffiáról

A 10 parancsolat, mely a legszentebb dolog a Cosa Nostra életében:

1. Senki sem mutathatja be magát közvetlenül egy másik családtagnak, egy harmadik személynek kell megtennie azt.
2. Soha ne nézz más családtag asszonyára.
3. Soha ne mutatkozz rendőrökkel.
4. Ne járj kocsmákba és klubokba.
5. Mindig állj szolgálatára a családnak. Soha ne áruld el azt.
6. Mindig tiszteld a döntéseket.
7. Az asszonyokat kezeld tisztelettel.
8. Mindig az igazat válaszold, amikor kérdéssel fordulnak hozzád.
9. Ne vegyél el pénzt, ha az más taghoz vagy más családhoz tartozik.
10. Azok, akik nem tartozhatnak a maffiához: bárki, akinek közeli rokona a rendőrség tagja, bárki, aki rokonságban áll a család tagjának szeretőjével, bárki, aki nem tiszteli az erkölcsi értékeket.

khm

hát Riminibe lévő útunk igen csak élményekbe gazdag volt :D:D
első állomás , oda fele :D:D
Nápolyból reggel 6kor indult a vonatunk és először Bolognába mentünk, oda felé késett a vonatunk XDamit azt jelentette hogy nem értük el a következő vonatunkat :Dmivel a két vonat között 5 perc volt amit a késésnek hála nem értünk el. Azt kell tudni, hogy amivel mentünk a Freccarosa. az valami eszméletlen XD
1.újságokat szolgáltak fel, a napilapot,
2. üditőt, vízet, teát , édességet , cornettit lehetett kérni.
 persze mindezt ingyen....

Bologna, hát semmit nem láttunk belőle :D:D de biztos szép lehet :D

majd felszáltunk egy vonatra, amire azt hittük h jó a jegyünk, nah hát nem volt jó :D
de hála az égnek a kalauz nem büntetett minket hanem elmondta h szálljunk le a következő megállón és felvilágosított minket a következő vonat érkezéséről, megint egy órát vártunk :D

majd megérkeztünk  Riminibe ahonnan busszal kellett tovább mennünk :D persze vettünk busz jegyet amit el is hagytam a buszon :D

elsőnap: megérkezés, ismerkedéses játékok,nagyonjó játékokat játszottunk
majd a saját  evs storynk, mesét kellett írnunk a megadod szereplőkkel :D
ami nagyonjól sikerült mert nagyon sok mindenre rádöbbentem , az itteni létem alatt, a mesém egy varázsló volt aki a Maria én meg a hercegkisasszony, aki  a varázsló segítségével megtanulja hogy bármit megtehet az életbe amit csak szeretne, csak tenni kell érte, nem csak álmodni róla.amikor hazaérkeztünk oda is adtam a Marianak ajándékként hogyha nagyon ideges akkor olvassa el, és máris jobb lesz minden . az itteni hónapok alatt a Maria nagyon sokat tanított nekem ,mégha ő nem is látja ezt.

Két másik lánnyal laktam együtt a szállodába, igen jó volt,minden este filmet néztünk persze olaszul :D és jókat beszélgettünk :D azért a végén bocsánatot kértem az angolul miatt, majd közölték hogy maradjak már jól beszélek angolul, persze én ezt nem ígylátom:D

a következő nagyonjó feladat a promo video készítése volt, az evsről:D
a mi csoportunk úg döntött hogy a helyiekkel készít videót :D papírokra írtunk fel tanácsokat, egy tanács 2 papíron volt, és a csoport egyik tagja mutatta fel egy helyivel :D igen jó volt D: pláne amikor az utcán rohanva probáltunk embereket találni akik segítettek nekünk:D

sokat tanultunk a youthpassról, és a képességeinkről:D amik igenis fejlődtek ez idő alatt.és mostmár látom is :D
bemutatásra került az erasmus + is :D

a mai foglalkozás a suliba nagyonjó volt :D nagyon jól éreztük magunkat:D 2 csoport volt :D sokat nevettünk és viccelődtünk:)

a Panka itt van illetve még csak egy országban vagyunk :D de lehet h már ma délután találkozunk :D de pénteken biztosan kértem is szabadnapot :D

de dedededede :D a legjobb, anyukám és a Melinda mindjárt jöööönnn  HOZZZÁÁÁM :d
jó nem mindjárt, de hamarosan jun 6 :) már alig várom :D de elméletileg azona hétvégén lesz mural, vagyis graffitis program, de megprobálunk beszélni a Salvatoréval hogy nem lehetne e később megtartani mert a program szombat vasárnap lenne, de a Maria egynyári tábort szervez ezekre a napokra... nekem meg vendégeim lesznek

és ........ha van valami remek ötletünk akkor írhatunk mi is projektet :):) olasz-magyar-spanyol szervezetekkel :D de nem biztos hogy mindent jól értettem,mert végig olaszul beszéltek :D de biztos lesz még róla szó :)

sulis dolog :)

A nagygyakorlatomat az Európai Önkéntes Szolgálatnak (EVS) köszönhetően külföldön töltöm, Nápolyba, Olaszország egyik városában. Az Európai Önkéntes Szolgálat célja a fiatalok önkéntes társadalmi tevékenységekben való részvételének támogatása Európában és azon kívül. Az önkéntes szolgálat ideje alatt (2-12 hónap) az intenzív tanulási folyamatnak vagyunk részesei. Lehetőségünk nyílik egy másik ország, más kultúra megismerésére, illetve önmagunk, személyiségünk fejlesztésére.

 A szervezet neve ahol önkénteskedem : „Artèteca”. A szervezet segíti a Nápoly peremterületén lévő fiataloknak a számukra megfelelő elfoglaltságok megszervezését, illetve programokat kínál számukra. Az „Artética”  egy nápolyi kifejezés amelyet a hiperaktív emberekre használnak. Nápoly a harmadik legnagyobb város Olaszországban. Nápoly közigazgatásilag nagyon hasonlít Budapestre, Nápolynak is vannak peremterületi mint Barra, San Giovanni és Ponticelli. A szervezet maga Ponticellibe található, ami egy óra a városközponttól, tömegközlekedéssel. Ponticelli az egyik legsűrűbben lakott övezet, mivel közel található a Vezúvhoz, így az épületek ára annál olcsóbb. A lakóság száma itt több mint 70.000 fő. A városrész jelentősen híres a bűnözésről, a munkanélküliség száma nagyon magas ezen a  területen. A fiatalok ahogy csak tudják, próbálják elkerülni az iskolába járást, emiatt nagyon magas a szociokulturális hátrány. Szinte elsorvadnak a fiatalok ezen a városrészen, mert nem látják a hajtóerőt ami előrevinné őket.  San Giovanni amit itt más néven „Bronx”-nak hívnak, erős a jelenléte a bűnözésnek és a szociális hátrányoknak,  a maffiának   (Camorra) ezen a területen hatalmas a befolyása. Az itt élő fiatalok kevesének jut eszébe a tovább tanulás illetve  a rendes munkában való dolgozás.

 A projekt célja, hogy segítse a fiatalokat a kulturális hátrányok csökkentésében. Megpróbáljuk bevonni őket a társadalmi megújulásba. Esélyt adunk nekik, hogy magukra gondoljanak és arra, hogy azt fejlesszék a tudásukat.

Projekt bemutatása:

Nápoly eléggé híres arról, hogy szemetes város. Ezért fontos már kis korban megmutatni az újrahasznosítási folyamat lépéseit.  A hét bizonyos napjain egy újrahasznosító központban segítek a neve „REMIDA” , az itt dolgozók mindenféle korosztálynak tartanak programokat ahhoz, hogy meglássák, hogyan lehet egyes dolgokat újrahasznosítani anélkül, hogy kidobnánk a szemetesbe.  A legtöbbet általános iskolások jönnek, ilyenkor a létszámtól függően, de általában három csoportba vannak beosztva a gyerekek. Az egyik csoportban bemutatásra kerül bizonyos anyagok története, illetve mire használjuk őket a való életben, például a papír. A másik csoportban előre összeszedett anyagokból hoznak létre egy ajándékot, ez minden alkalommal más és más. A húsvéti időszakban, fémlemezt formáltak meg a gyerekekkel, amit később bevontak ruhaanyagokkal és ebből lett a húsvéti csokoládétartó edény. A harmadik csoport pedig szintén betekintést nyer az anyagok különböző világába. Ez a csoport, mindenféle anyaggal dolgozik: műanyag, fa, ruha. Különböző fények alatt nézhetik meg a gyerekek az anyagok felépítését és játszhatnak is velük. Próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy nem feltétlen kell mindent kidobni, van amit otthon praktikusan át lehet alakítani egy jobb, gyakrabban felhasználható tárggyá. A Remida még óvodásoknak is készít programokat, ilyenkor ők mennek ki  a megadott óvodába. Az egyik alkalommal a szalvéta került bemutatásra, hogy miket lehet készíteni a szalvétából, hogyan lehet festeni a különböző színű szalvétákkal, a gyerekek nagyon élvezték, hiszen ők még nagyon fogékonyak az újra és olyat próbálhattak ki amit otthon nem mutattak meg nekik. A Remida segítségével, elmehetek egy középiskolába (Marie Curie), ahol értelmi illetve szellemi fogyatékosoknak tartanak foglakozást.  Itt 14-15-16 éves korosztállyal foglalkozunk. A foglalkozások segítségével próbálják előrelendíteni őket, fejleszteni a kreativitásukat. A diákok nem mindegyike született valami rendellenességgel, azoknak tartunk külön foglalkozásokat, akik valamilyen hátrány miatt nem tudnak együtt haladni a többi  társukkal a tanulási folyamatban. Van aki Down-kóros, autista, van aki 16 éves kora ellenére nem tud sem írni sem olvasni, de valahogy mégis használja a telefont és az internetet. Ezek az emberek nagyon sok szeretet tudnak adni, hiszen együtt dolgozunk velük, olyan foglalkozásokat tartunk ami felkelti a figyelmüket, odafigyelünk rájuk. Először ijesztő volt, mert nem tudtam, hogy mikor mi a megfelelő viselkedés, ha valamelyik tanulónak problémája van, de idővel megtanulja kezelni az ember és megszereti a munkát velük.

      Hét második felében, egy másik középiskolába megyünk (Archimede), ahol workshoppokat, foglalkozásokat szervezünk és tartunk a diákoknak. Itt minden korosztály megtalálható. Szervezeti keretek között megpróbáljuk a szociális segítségnyújtást összekapcsolni az informális erőforrásokkal. Hiszen az itt tanuló diákok mind szociális hátránnyal indulnak, a település szerkezetéből kiindulva. A legtöbb tanulónak valamelyik családtagja munkanélküli vagy drogot használ. Drog használata nagyon gyakori Nápoly külterületein. Minden alkalommal más és más osztállyal dolgozunk együtt. Olyan foglalkozásokat próbálunk csinálni ami erősíti az alkotóképességet bennünk, hogy akarjanak létrehozni valami újat, valami szebbet. A diákok mind nagyon kedvesek és a nyelvi hátrányomból kiindulva mindig mindenben segítenek, érdekli őket, hogy milyen vagyok, honnan jöttem, néha úgy érzem, hogy ők sokkal többet adnak nekem, mint amit én tudok adni nekik. De látom rajtuk, hogy hatalmas ösztönző erőt adok nekik azzal, hogy velük dolgozom, hogy nekik vagyok, idejöttem egy másik országból, hogy velük együtt dolgozzam, hogy segítsem őket. A legtöbb alkalmat először mindig beszélgetéssel kezdjük, megkérjük, hogy mutatkozzanak be, mondják el, hogy mit szeretnének csinálni, szeretnek-e rajzolni vagy sportolnak-e, és ezután már tudjuk folytatni a kellő feladattal, miután felmértük mindenkinek az igényeit. A legtöbben rajzolni szeretnének és festeni. Úgy érzem, hogy otthon nem fektetnek kellő időt ezekre a folyamatokra vagy talán nincs is meg a kellő eszközük ahhoz, hogy festeni vagy rajzolni tudjanak. A szervezettel megpróbálunk új szolgáltatásokat kialakítani ahhoz, hogy a diákok tudjanak tervezni, hogy ne lássák a jövőt szürkének, merjenek az álmaikért küzdeni.

2. ábra: A képen épp egy olyan feladatot csináltunk, ahol csukott szemmel kellett lerajzolniuk az előtte látott kompozíciót.

Az Artética több féle szempontból is segít, az egyik középiskolából  Marie Curie) havonta 2x diákok jönnek, hogy Urban Gardeninget csináljanak, ami abból áll, hogy a helyi környezetet próbálják szebbé tenni. Ezeken a délutánokon kertészkedünk. Az első alkalommal beosztottuk az embereket csoportokba, megbeszéltük a csoportneveket, a jelzéseket, megterveztük az ütemtervet. A második alkalommal ténylegesen elkezdtük a munkát. Először 4 féle salátát ültettünk, amely segítette a fiataloknak a csoportban való dolgozást és a másik megértését, megismerését. A kertészkedés segíti a gyerekekben a felelősségtudatot. Hiszen elültetnek valamit, amire később vigyázniuk kell, gondozniuk kell. A diákok nagyon élvezik ezt a fajta munkafolyamatot.

3. ábra: Urban Gardening

Artéteca szervez graffiti találkozókat, illetve graffiti festészetet, videoklippeket rendezz, és szövegeket ír. Kapcsolatban áll különböző művészeti ág képviselőivel, megpróbál mindenféle területen segíteni a gyerekek fejlődésén. Ezt csak úgy lehet elérni, ha olyan területet választ, ami az érdeklődési területeiknek megfelel.  A helyi közösség bátorítást és ösztönzést kap tőlünk, a közösséget próbáljuk fejleszteni, hiszen a közösségnek hatalmas ereje van az egyénre nézve.

Nagyon élvezem ezt a munkát, hiszen közösségi szociális munkát végzek, ahol segítem a fiatalokat. Segítünk nekik, hogy az önálló munkavégzést még jobban meg tudják szervezni, és segítünk az empowermentet növelni bennük, hogy a saját életüket és a viselkedésüket irányítani tudják, ne csak sodródjanak az árral.

Vatican

A Vatikáni Múzeumban (olaszul: Musei Vaticani) található a pápai művészeti gyűjtemény Vatikán állam területén. A gyűjtemény az egyik legfontosabb és legnagyobb a világon és az ókori közel-keleti (Egyiptom és Asszíria) illetve görög-római valamint etruszk-italikus művészet remekeitől kezdve a kora keresztény, középkori műalkotásokon (3.-14. század) és a reneszánsz művészetén át (15. század) egészen a 19. századig mutat be műremekeket, de a modern művészetek alkotásai is megtalálhatóak. A múzeum rendelkezik egynéprajzi részleggel is. A valószínűleg legismertebb rész, amelyet a látogatás során megtekinthetünk, a Sixtus-kápolna.

május eleje.

hát egy kicsit elmaradtam az írással. de sebaj, hát most beteg vagyok :D rossz egy idegen helyen beteg lenni , mert betegen mindenki szeret   a saját ágyában aludni :D

hát igen , végül eljutottunk Rómába, blabla carral mentünk oda,ami  ugyanaz mint az otthoni telekocsi meg ilyenek, 11 euró volt oda az út,majd amikor oda értünk szerencsétlenségünkre  láttunk egy balesetet és kevesen múlott hogy mi nem lettünk sebesültek, amikor oda értünk még nem volt szállássunk így kétséges volt, meddig maradunk ott. A Marianak mindenképpen maradnia kellett szombatig mert szombat reggel ment a repcsije haza :D majd megprobálkoztunk minden hotelnél amit olcsónak gondoltunk :D
majd az egyiknél találkoztunk egy kínai nővel akivel elkezdtünk alkudni és végül bőven az áron alul kiadott nekünk egy szobát, először egy napra.

Lepakolás után elindultunk várost nézni. Róma valami eszméletlen szép.Tényleg mindenkinek látnia kell egyszer az életében . PÉnteken még nem volt tervünk h miket nézzünk meg, végül megnéztük a Colosseumot, a Forum Romanumot,Angyalvárt, és a Spanyol lépcsőt, mivel spanyolokkal voltam muszáj volt megnézni :d OTT üldögéltünk egy órát, hiszen rengeteg ember volt, és még sört is osztogattak, persze egy 1 euróért:D

Éjjel pedig A Trevi kút következett, persze dobtam a kis érmémet, a többi emberrel együtt, nehogy már ne :D

úGY VOLT H PÉNTEK  este azért megyünk még valahova, megnézzük milyen a római éjszaka, de végül otthon maradtunk.

Szombaton reggel pedig mondtuk a házigazdánknak hogy ha megint kiadja ilyen áron a szobát akkor maradunk még egy éjjelt :D

Végül a szombati napon, meglestük a Vatikánt, persze vagy 2 órát álltunk sorbaa Hugoval de megérte, valami hihetetlen  érzés volt ott lenni.pláne a szentté avatás előtt, rengeteg ember volt bent igaz 15 euró volt a belépő de megérte, persze azt hittem a Sixtusi kápolnára hogy nagyobb, majd rájöttem hogy kápolna miért lenne már nagyobb XDXD de minden tele van arannyal,képekkel, gyönyörű az egész. Kár lett volna kihagyni.

Majd elfelejtettem, azért nagyon durva átvilágitások vannak ám befelé menet, mindent megnéznek, monjduk meg is értem,

szombaton azért még megpróbáltunk bemenni a Szent Péter Bazilikába, ott is persze hatalmas tömeg,,, de valami hihetetlen érzés volt, beléptem és csak bámultam mint egy ovis, persze hátborzongató volt az a rész, amikor a halott pápa  testét fényképezték., azért a svájci gárda tagjait is megleshettünk a kis vicces ruhácskájukba :D nem értem, hogy tudják őket az emberek komolyan venni.

A Vatikán területére hat kapun lehet bejutni 

• a Harangok árkádja alatt
• a Bronz kapun, ami az Apostoli Palota hivatalos bejárata
• a Szent Anna kapun, ami a legforgalmasabb bejárat
• a Szent Hivatal bejáratán keresztül
• a Perugino kapun, ami a vasútállomásra vezet
• a Vatikáni Múzeum bejáratán keresztül

 egy rakat templomot néztünk még meg ezeken  napokon,amik nagyon híresek RÓmába és tele voltak ereklyékkel, 

végül nagy fájdalommal a szívünkbe elérkezett a vasárnap, kezdetben a tvben néztünk a szentté avatást, mert ott jobban láttuk mintélőben , majd elindultunk a SZent Péter térfelé.. a tömeg valami hihetetlen volt, a sok hívő ember, mindenhol emberek voltak, sokan az utcánaludtak, volt aki a mise közbe is aludt még :D

persze láttam azért magyar zászlókat is :)

azért ott voltunk mi is :D

utána még csatangoltunk, majd beültünk enni akkor megint egy balesetet látttunk ami eléggé durva volt, nem is írom le.

Múlthéten nemnagyon csináltam semmit, mert akkor is beteg voltam ,meg egyedül voltam, de a héten belevágunk a lecsóba :D ma jön másik 2 lakótárs :D

de persze ma is beteg vagyok, de most rosszabb mint a héten Xd

ciao

ápr-húsvétstrand. emberek móka meleg

na hát. belevágok a mesélésbe:D

nem tudom hol kezdjem
múlt héten itt volt az Ági barátja az Ádám, ezért voltak közös séták, iszogatások, a parton való lazulások
sőt sikerült az ÁDámmal olyan dolgokról is beszélnem amit soha nem gondoltam volna, az Anyukája szociális munkás így elég jól eltudtunk beszélgetni mindenről, olyanról is amiről nem igazán szoktam a barátaimmal beszélgetni

egyik nap feljöttek hozzám a többiek, Ági, Márk, ÁDÁm, Dóri meg még a Márk lakótársai, beszélgettünk mindenféléről, és közbe kint ültünk a terazzzooooooon......

egyébként arra idővel rájöttem hogy itt azért könnyű barátkozni , persze azért nemmegygek oda idegenekhez h hello szia, szevasz
de nagyon kedvesek az emberek és ha bármi van akkor segítenek, még akkor is amikor a múltkor elindultam egy boltba :D és 2x tévedtem el de mind a kétszer segítettek :D:D majd amikor visszafelé elszakadt a szatyrom bementem egy boltba kérni  egy másikat, veszem elő a pénzt , majd az eladó, hogy ne aggódjak.

sikerült még elmennem a MÁrkhoz is, ahol magyar partyt tartottunk 4 en , és sikerült komoly témákról beszélgetnünk és hát vajon miről  a politikáról i :D mert z egyik jelenlévő kettős állampolgár és érdekelt minket a nézete az állampolgársággal kapcsolatban és hogy mit jelent neki , meg hát persze ezt mind úgy, hogy közbe azért borozgattunk

majd az ÁGinál is volt buli, ahol már Az ÁDám nem volt ott de a Dóri barátja már igen:Dott  sikerült megismerkednem a Lillával is,

húsvét miatt, a Dóriék meghívtak minket ebédelni :) nagyonkis cukikvoltak , igazi napoletan kajákkal vártak minket azEwaval és ott volt azEwa családja is, így végre megint megismerhettem egy másik kulturát és azok szokásait

majd  Dóriéktól hazafelé jövet, összefutottam 4 sráccal, hallottam hogy magyarul beszélnek , ésaz egyik közülök, rámköszönt de csak köszöngetett a vakvilágba,
majd jó hangosan vissza köszöntem neki h sziasztok; azt a döbbenetet az arcukon :D hogy teee magyar vagy??????????????, egy képet, már egy képet már ::D
aztán megmutattam nekik pár helyet, meg lementünk a partra,
majd este pedig meginvitáltk minket azÁGival egy kis beszélgetéses,iszogatásra

persze a kedvenc lakótársaim valami oknál fogva kizártak :D:D úgyhogy hiába csöngettem semmi válasz, úgyhogy volt egy potyaköröm.....

majd ma pedig elindultunk strandolni,Ági, Dóri, Arsen ,Márk és két másik erasmusos , nekem azért hideg volt úgyhogy nem is mentem a tengerbe,
de jó délután volt, jól le is égett a karom és az arcom is :D

vacsira meg egy kis rizs, zöldséggel, egy csirkecomb mézzel leöntve :)

a legjobb hír pedig...tááádádáádádádádm
vasárnap megvettem édesanyám számára a repülőjegyet :) úgyhogy most öröm és boldogság van :D:D

ha minden jól megy pénteken irány Róma

Arrivederciiiii

àprillllllllllllllllllllisssss

vegul rajottem hogy egyszerubb ha a workshop szoveget nem angolul irom meg hanem  magyarul majd leforditom olaszra, igy talan jobban megertik a suliba a gyereket sot igy a Marianak is kevesebb a munkàja ès nem kell angolrol olaszra forditania amit mondok

hàt a legkonnyebben hogy tudsz beszelgetni a kozepiskolasokkal?? vegyel fel egy olyan ruha darabot amit szeretnek, nah jo nem valami perverz dologra gondolok:D pl cipo, mert ma a converse cipom volt rajtam es egybol le is alltak velem beszelgetni a lanyok, es tetszett h nyitottak voltak felem , majd en megprobaltam megerteni az olaszt ok meg megprobaltak megerteni az angolt, nagyon jo fejek voltak ,es nagyon kedves volt hogy megprobaltak segiteni abba hogy megertsem amit mondanak,

sot egy kicsit nyelvtanoztunk is, hogy mi a  kulonbseg angry,  a hungry es a hungary kozott :D mert megkerdeztek tolem hogy hol van Magyarorszag majd megprobaltam megrajzolni de mar olaszorszagnak elakadtam mert nem tudtam rendesen csizmat rajzolni majd pedik talaltunk egy terkepet, szoval konnyen ment utana mar :D

hirtelen nem is tudom mit irjak :D nem tudom h mire vagytok kivancsiak :D gondolom semmire :D sot ma mar mondta a Salvatore hogy gyerunk virag mikor fogsz mar olaszul beszelni mar lassan 3 honap lesz es mar ideje lenne :D tobbmondatot is hasznalni:D:D:D: de en tudom jol de eskuszom h nagyon nehez ez a nyelv, meg nehezemre esik szavakat megtanulni, marmint nem azert mert lusta vagyok hanem mert nem tudom megjegyezni oket. de az angolom mar fejlodott , sokkal jobban vagom a nyelvtani dolgokat, jo mondjuk a Maria segit ha hibazom kijavit mert o elt kint Londonban tehat o mar vagja. de van amit meg igy sem ertek. de majd idovel, egy kis ingyenes angol ora :D

legyetek jok
arrivederci.
ciao.

hétvége is voolt,nah ne már

szombati napon: hát persze, hogy vásároltunk :D :D és persze h én nem akartam és mégis én vettem a legtöbb dolgot a lányok közül:D Ági, Dóri , Ewa és én elindultunk aToledon:Düzletről üzletre...:D
de persze megálltunk egy utcai kínai árusnál ahol láttam egy jó kabátot, ami először 20 ,majd a következő próbálánsál már  15 majd amikor pofát vágtam közölte h 10:D de végül annyira nem tetszett hogy meg is vegyem :D végül kereken 5 órát töltöttünk vásárlással, eléggé kimerítő volt :D:D
 este sajnos úgy alakult h nem tudtam elmenni buliba, mert nem volt net és az olasz telefonom sem volt jó é a magyarba meg nem volt meg  a lányok száma....


vasárnap:
hát irány a Vezúv.
az elején még nem tudatosult bennem hogy az Ercolonaumi megállótól azért még eléggé messze van az a kis vulkánka....
hála a telefonombsn lévő gpsnek elindultunk a megállótól, mentünk, mentünk, majd amikor megtaláltunk a helyes útat, az Ági közölte hogy majd azért szóljak ha meg akarok ölni. hát kb 3,5 óra alatt felértünk. nem volt szenvedés nagyon de volt olyan pillanat amikor már nem bírtam felfelé menni. már minden bajom volt presze mondták az autósók h felviygenek e minket mert még messze a vég de mi mondtukm h nem és megis érte. büszke vagyok magunkra :D meg persze a lábamra, és a túracipőmre is, jó ötlet volt megvenni:D
szép volt felfelé menni, látni a tengert és a rengeteg kőzetet.
Majd amikor végre megláttam a parkolót azt hittem h végre itt vagyunk és utána megláttam hogy , hogy a Vezúv teteje és rájöttem hogy ez még nem a vég. így kb még fél órát kellett vonszolnom magam . a belépő a vulkán tetjére 10 euró volt, de nagyon szép volt akilátás, persze raktam pár kővet a táskámba mert megigértem pár embernek hogy visze haza magammal ..... és persze tele volt turistával de ugye mi is annak számítottunk
lefelé menet persze senki se akart már felvenni minket pedig reménykedtünk , nem kellett volna sokáig kérni minket..lefelé már kevesebb volt az út időben.
majd pár kutya meg is kergetet minket presze akkor be voltam fosva, hogy mit csinálunk a semmi közepébe ha megharap minket, mert rengetek kutya volt szabadon, miközbe jöttük lefele és persze majdnem mind meg is ugatott minket meg rohant utánunk.

nah szóval ennyi volt a hétvége :D
el is múlt

jah de persze mire nagy nehezen haza étrm fél 9re
mondom de jó fürdés és vacsi, meg alvás
a nagyfrancokat,
beléptem a lakásba és hallom h a couchsurfingesek itt vannak nah mondom remek, pedig ők is kirándultak és nem értem mi a francért kell még estére betenni egy vacsit ha amúgy is tök fáradtak...
nah mindegy ezt már soha nem fogom megérteni

megjott az aprilis

kicsit lemaradtam a blog irasba az otthoni net miatt :D
de minden rendben,èlek es èlvezem az itt toltott idot, naprol napra jobb es szebb minden plane hogy mar kijott a jo ido is es nem csak esik....

ma a kozepiskolaba voltunk ahol en tartottam a foglalkozasokat, eloszor felrajzoltam 5 abrat a tablara, majd kaptak a sracok lapokat es a lapokat negy reszre kellett szedni es mindegyik abrat be kellett fejezniuk de egy lapon egy abra lehetett, tehat volt egy a4es lap amin pl egy kor volt es negy fele dolgot kellett rajzolniuk a korokbol, de nagyon jo volt, csupa lanyokkal voltunk, akik figyelmesek voltak felenk meg ugy is h en nem tudok olaszul ok meg nem nagyon ertik az angolt, majd a kovetkezo csoporttal beszelgettunk kicsit, a problemajukrol majd, betettem egy holdviola szamot es a zenehallgatas kozbe le kellet rajzolniuk ami eszukbe jutott

az elobb mivel hogy jo ido van vegre elkedtunk az urban gardeninget, ahol salatat ultettek a gyerekek de vegul mi is ultettunk a Mariaval , igazan jo volt :D ez egy remek nap volt.


vasarnap elmentunk a Dorival meg az Agival kirandulni, igen jo volt, hiszen csodalatos idonk volt es amiket lattunk, a tenger teljesen magaval ragadott, es persze a lanyok tarsasaga sokat segit az embernek ,kikapcsolni , engedni hogy csak sodorjon minket az ar. jol ereztem magamat veluk, rengeteg dolgot lattunk.PL egy amphiteatrumot...

es igen immaron mar aprilis van .... el sem hiszem hogy milyen gyorsan repul az ido,, es meg annyi mindent szeretnek itt megnezni, de nagyon jo, rengeteget taplalkozom az itt toltott idobol, es probalom magamba szivni a tudast, es azt a rengeteg szeretetet ami korulvesz, erzem magamon a valtosat, igen hogy minden este kb mint egy hulla ugy dolok be az agyba es reggelente nem birok felkellni ..de tudom hogy hasznomra vàlt màr ez a kis ido,
hiszen valtoztam es mert rengeteget fozok magamra, igaz neha meg nem talalom fel magam  bizonyos helyzetekbe de, probalok helyt allni, es persze probalom magamba szivni az olasz eletet.... hiszen rengetegen vannak korulottem, naprol napra tobb emberrel ismerkedem meg, es rengeteg szeretetet, segitseget adnak, csak neha nem veszi eszre az ember, hogy igenis kapott valamit es nem adott...

rengeteg dolgot kaptam mar amiota itt vagyok es ezek nem kezzel foghatoak ezek belul vannak, ezeket elraktarozta mar, es ezek adnak erot nekem.

nem tudom mit is irjak, otthon nem teljesen jo az internet :D ezert csak telefonrol lehet meg mindig hasznalni,hàt megerkezett a Kata, es jo vegre hogy itt van esmegekreztek a dolgaim is az is jo:D
kaptam turot, tejfolt, csokit :D ruhat, cipot, meg minden felet otthonrol.Szegenynek pont rossz ideje van mert eddig szinte mindennap esett, de azert tegnap lementunk a Sutterènben , ami itt làthato

http://hg.hu/cikkek/varos/10089-a-fold-alatti-napoly

bocsànat de nagyon fàradt vagyok.
mert ma eleg koran keltunk
mert 10 12 ig volt egy foglalkozasunk ,ahol ket csoport volt, az elso konnyu volt elegge
de a màsodik csoport csak fiu, kb 35 16 17 èves fiu, kimerito volt de azert jo volt mert nagyon erdeklodoek voltak :D

Archemede

ma egy kozepiskolaba voltunk kepzelhetitek hogy mit gondoltunk eloszor:D:D
plane hogy 6o diak elott kellett beszelnunk:D
majd kiderult h csak ket csoportba lesznek beosztva ;D
vegul jol sult el...:D

eloszor a Salvatore beszelt par szot, hogy kik vagyunk es mit szeretnenk csinalni, es hogy mi a projekt lenyege.
majd en beszeltem par szot angolul illetve csinaltattam velunk egy feladatot mivelhogy nem ismerjuk egymast megkertem oket hogy keszitsek el a sajat monogrammjukat majd ezeket megbeszeltunk majd pedig  a Maria megmutatta a power pointjat hogy miket szeretnenk csinalni
igazan j nap volt a masodik csoportba joba is lettem par lannyal akik a vegen puszival koszontek el tolem :D
szoval a jovoheten is veluk leszunk:D kicsit varom de felek mert meg egyenlore semmi otletem nincs h mit csinaljak veluk:D
de mindenesetre a mai nap jol sult el,es igen jo volt;)

ertekes nap:D

hat a hetvege roviden....

szombat este hivatalos voltam a Doriekhoz, ahol sok uj arccal ismerhedhettem meg, rengeteg spanyollal ,portugallal, olasszal, ez amolyan welcome party volt, mert a Dori a hetn jott vissza Napolyba, de penteki napon sikerult vasarolnom egy eredeti olasz borcsizmat ami atszamitva 18000 ft volt de mar le volt arazva 50rol...
 szombaton setaltunk egy kicsit az Agival majd talalkoztunk a tobbiekkel es elmentunk egy kicsit megnezni hogy milyen street art dolgok vannak a vàrosba, majd le csapodtunk a csoportrol es elindultunk a tobbiekkel kb 5 emberrel,ket magyar plusz en a Capodimontehez, ahol kifekudtunk a napsutesbe majd picnikeltunk:D:D

aztan szombat este irany a buli, soha nem jartam arra igy az Agi telefonon navigalt , igazan vicces volt :D:D de legalàbb egyedul ismertem meg a varos utcait,hat igazabol fel 4kor ertem haza, de azt az eletet ami meg az utcan volt, van itt egy ter a Bellini ami 3kor is tele volt emberrel , nem viccelek de valami brutalisan, alig lehetett toluk elmenni, itt az emberek leulnek , soroznek, boroznak, tepnek..

majd vasarnap a Mariaval meg egy spanyol sraccal elmentunk egy parkba Possilipoba, valami gyonyoru...

Posillipo Nápoly egyik lakónegyede (helyi nyelvjárásban Pusilleco). A Nápolyi-öböltől nyugatra található sziklás, erdős dombot már a görög-római időkben ismerték Pausylipon néven, ennek jelentése „szabadulás a mindennapi gondoktól”. A Via Posillipo 1812-1824 közötti megépítése után népesült be ez a vidék. A mergellinai kikötőtől indul és a partvonallal párhuzamosan fut Pozzuoli irányában. Észak felől a Bagnoli és Fuorigrotta negyedek határolják. A második világháború után nagyszabású építkezések folytak Posillipóban. Ekkor épült fel a Villa Rosebery is, az olasz államelnök hivatalos nápolyi rezidenciája. A tengerpart mentén számos római villának a romjai találhatók. Itt született Franco Alfano, olasz zeneszerző akinek nevéhez fűződik Puccini operájának a Turandotnak a befejezése. Márai Sándor magyar író családjával itt töltötte az 1948-52 közötti, első emigrációs éveit. Főbb látnivalói: Sant’Antonio a Posillipo templom, Palazzo Carafa di Belvedere , Vergilius és Leopardi síremléke, Circolo Nautico vízisport-központ

ma meg elindultunk vonattal majd megallt a ket megalloval arebb es kozolte a sofor h nem  megy sehova, menjunk vissza, majd visszamentunk ahol egy orat vartunk a busszal hogy kijojjunk Pontichellibe de meg nem tudjuk hogy megyunk haza :D:D

"„Vedi Napoli e poi muori” (Nápolyt látni és meghalni). Jókai Mór szerint e „röpke mondást nem kell ám úgy fordítani, hogy amint meglátta az emberfia Nápolyt, menjen halálozni; hanem hogy addig ne haljon meg, amíg Nápolyt meg nem látta!” 

Nápolyt viszont sokak szerint nemcsak látni érdemes, hanem éppenséggel élni kell benne. Ha reggel az ember kinyitja az ablakot – amint azt Jókai tette – először is „meleg jő be onnan kívülről (…) szavakkal kifejezhetetlen, áldott nápolyi lég”. És a tengerillatba belevegyülnek egész Kampánia, benne Capri, Ischia, Amalfi és Sorrento végtelen gyümölcs- és virágligetei. Ennyi illattól megbódulva érthető, ha az ember megkíván egy kis limoncellót. 

„A meghalás múlandó, de a halál maga örök” – mondják a kérdés szakértői. Kívülállónak rejtély, hogy az élettől duzzadó Nápoly nevét miért emlegetik oly gyakran együtt a halállal. Vájtfülűek számára azonban magától értetődő a dolog, hiszen a hely mágikus, ennélfogva teljesen természetes, hogy évszázadokon át a varázslás és a halottkultusz egyik fellegváraként tartották számon. A közeli Benevento sűrű mogyoróerdei régi nagy boszorkányszombatokról híresek (itt készül még most is a nevezetes boszorkánylikőr a „strega di Benevento”, amely több mint hetven fűszernövényből készülő valódi szerelmi bájital). Azután itt van Pozzuoli kénlelőhelye, amely szürkés gőzt szuszog ki magából, és itt van maga a Vezúv. A talaj a környéken – ha úgy gondolja – megemelkedik, majd visszahúzódik, s nyilvánvaló, hogy errefelé lelhető Dante poklának bejárata (mely költőóriás nevét Nápoly egyik legfontosabb tere is viseli). 

De mindenekfölött itt kísért – immár több mint kétszáz éve – Raimondo de Sangro herceg, a nagy alkimista-feltaláló szelleme. Feltalált speciális puskát, vízen és földön járó kocsit, örökégő lámpást, többszínű nyomtatót, vízhatlan anyagot, és sok nyelven megtanult, hogy elmélyülhessen az okkult tudományokban. Raimondo herceget oly nagy rejtelmű mágusokkal szokás egy napon emlegetni, mint Saint Germain vagy Cagliostro grófja. 
1771-ben halt meg, de röviddel előtte még lélegzetelállító műalkotásokkal rendeztette be a nápolyi San Severo kápolnát, sőt, annak kriptáját is: ott függ két konzervált emberi csontváz (egy férfi és egy női), melyen a csont fölött a teljes érrendszer minden apró részlete úgy látható, mintha kővé dermedt volna, miközben minden más szövetet gondosan eltávolítottak. A nép azt suttogja, hogy Raimondo herceg saját két szolgáját preparálta ki. Alkimisták és tudósok azóta sem tudják, hogyan készülhetett e két (a szó szoros értelmében is) vérfagyasztó kiállítási tárgy. Csak egyetlen plauzibilis megoldást tudnak mondani: a még elő vérkeringésbe kellett valamit befecskendezni, amitől megkövültek az erek, másképp nehezen jut el bármi szer a test minden részébe. Sergio Benvenuto olasz pszichoanalitikus ma is arról számol be, hogy több nápolyit ismer személyesen, aki ördögűzésnek kívánja alávetni magát, mert biztosra veszi, hogy Raimondo herceg szelleme munkál benne. 

A nápolyiak ördögűzés előtt és után is mindenekfölött szeretik a főtt tésztákat valamilyen „sugóval”, vagyis a mindenkori tésztafajtához illő mártással. A tojás nélküli, durumlisztből készülő ipari tésztákhoz inkább a délies (többnyire olívaolajas) szószok valók; erre mondják azt, hogy a tészta mintegy a „hátán hordozza” a sugót. A házilag készült tojásos tésztákhoz – amelyek alkalmasint beszívják a szószt –, inkább az észak-olaszos vajas mártások illenek.

A nápolyi makarónihoz (maccheroni alla napoletana) vásároljunk eredeti olasz makarónit vagy bucatinit. Másfél kilónyi szép marhahús kell hozzá, amit konyhai kötözőspárgával szabályos formára kötözünk. Sózzuk-borsozzuk, majd forró disznózsírón megforgatjuk egy olyan lábosban, amely nem sokkal nagyobb, mint a hús maga. (Lehet hátszín vagy kicsontozott rostélyos, melynek a csontját szintén belefőzzük.) Amikor egyenletesen megbarnult, kivesszük a lábosból, s az ott maradó zsiradékon megforgatunk apróra vágva egy répát, két szál szálzellert, két hagymát, két gerezd finomra vágott fokhagymát. Visszahelyezzük a húst, sózzuk-borsozzuk, majd apránként felöntjük fél liter fehér szárazborral. A következő adag bor mindig csak akkor kerüljön bele, ha az előző már elpárolgott. Ezután négy evőkanál sűrített paradicsomot keverünk bele, s felöntjük fél liter szárnyas- vagy marhahúslevessel, hogy a húst épp ellepje. A lábosfedőn ki rést hagyva tegyük 180 Celsius fokos sütőbe két órára. Ha kész, kivesszük a húst, amit tetszés szerint fogyasztunk a makaróni után főételnek főtt zöldséggel vagy salátának: csíkokra vágva, nyers hagymával, szardellával, sült pirospaprikával, capribogyóval, olívaolajas-borecetes- fűszernövényes öntettel. 

A makarónihoz csak a sűrű, ízes szószra van szükségünk. Ezt, ha kell, sűrítjük még, friss borsot őrölünk bele, a zöldségeket szétnyomkodjuk benne villával. A makarónit kivételesen feltördeljük (5 centis darabokra), így főzzük meg nem túl puhára bő, sós vízben. Lecsöpögtetjük, két kanál olívaolajjal összekeverjük. Egy lapos, széles tűzállótálat olívaolajjal kikenünk, lerakunk bele egy réteg tésztát, bőven meglocsoljuk szósszal, vékonyra szelt mozzarellát rétegelünk rá friss bazsalikomlevéllel, majd újabb tészta, mártás, sajt és bazsalikomréteg következik. A tetején a sajtra ismét szószt öntünk, és néhány kocka vajat dobunk rá. 200 Celsius fokos sütőben 10 perc alatt elkészül. Nagyon forrón kell tálalni, markáns első fogásként 6-8 embernek elég.

A nápolyiak igencsak nevezetesek kávészenvedélyükről. A külföldinek elég csupán rövid időt eltöltenie itt ahhoz, hogy ettől kezdve a legtöbb európai régió kávéját fádnak és unalmasnak találja. Ami szomorú: hiába hozzuk haza a legkülönlegesebb pörkölményt, soha nem érjük el ugyanazt a hatást, még a legjobb géppel sem. A kávéjuk attól olyan jó, hogy különleges nápolyi vízzel készül, amely acqua del Serino néven ismert, s – mint majd látni fogjuk – más titka is van.

Itáliában a 16. században már pizza néven emlegettek sok mindent, ami kerek és lapos. A nagy reneszánsz szakács, Bartolomeo Scappi hat „pizzareceptet” közöl szakácskönyveiben, ám ezekből csupán kettő élesztős, viszont mindegyik cukros. Ráadásul egyiken sincs paradicsomos feltét. A legkevésbé a nápolyin, amely afféle lapos gyümölcskenyér volt: hámozott mandulát, fenyőmagot, friss datolyát és mazsolát törtek össze hozzá mozsárban, cukrot, elég sok tojás sárgáját, vajat kevertek bele, majd rózsavízzel és fahéjjal ízesítve leveles tésztára kenve kisütötték. Egyes változataiba marcipán és szárított gyümölcs is került.

Ez még jóval a mai értelemben vett pizza megszületése előtt volt, amelynek keletkezéséről annyi a történet, mint égen a csillag. Némely nápolyiak még olyan meséket is szívesen kolportálnak, hogy egy nápolyi pék, Luigi Campagneri nevezte el e tésztát 1788-ban élt Pizza nevű kutyájáról. De hát Olaszországban sok nemzeti ételről folynak késhegyre menő viták, hogy ezt vagy azt hol találták ki, és ki csinálja az „igazit”.  
Lepényféléket számtalan nép készített ősidők óta. A pizzához azonban össze kellett találkoznia a lágy búzából készült, enyhén élesztőzött kenyértésztának, az óriási fafűtéses kemencének, továbbá annak, hogy a longobárdok elhozzák Itáliába a bölényt, melynek tejéből idővel elkészülhetett a mozzarella nevű gyúrt sajt, amely (ha igazi) megolvadva nem gumisodik meg. És kellett persze Kolumbusz Kristóf, hogy elhozza a paradicsomot a tengerentúlról. 

A pizza a 17. században Nápolyban már helyi nevezetesség, készítőit pizzaiolóknak hívják. A piceà és a pizà régi nápolyi kifejezés, olyasmit jelentett, hogy „hórukk”, esetleg „zsupsz” vagy efféle, s így arra a mozdulatra utalhatott, amellyel a lapos kenyeret beteszik vagy kiveszik a kemencéből. Eleinte paradicsom még nincs a tésztán, ez csak a 18. században terjed el. A pizza közvetlen őseként egyébként a Dél-Franciaországban még ma is ismert pissaladière-t tartják számon, melyen elég sok lassan és soká dinsztelt hagyma, szardella és olajbogyó a feltét. 

Az első pizza-házhozszállítást 1889-ben jegyezték fel. A nápolyi Raffaele Esposito volt a szerencsés, akinél az épp arra járó I. Umberto olasz király és felesége, Savoyai Margit (Margarita királynő) leadta a megrendelést. Raffaele ekkor készítette el azt a nemzeti trikolorban tündöklő – mozzarellás, paradicsomos, friss bazsalikomos – verziót, melyet ma is pizza Margherita néven tisztelünk. Innen már csak egy lépés volt a világhír, de ehhez még a huszadik század elején sok nápolyinak kellett kivándorolnia Amerikába.  
New Yorkban 1905-ben nyílt meg az első pizzeria, amely egyik napról a másikra óriási sikert aratott. Amerikában és világszerte számtalan fajtája alakult ki a pizzának, melynek gyakran nincs köze már az eredetihez, sőt, ellentmond az alapvető és Nápolyban még ma is megingathatatlan pizzaértékeknek. 

Amikor Eisenhower elnök 1952-ben azt találta mondani, hogy New Yorkban jobb pizzát evett, mint Nápolyban, kisebb diplomáciai feszültség támadt a két ország között. Azóta megalakult a Vera Pizza Napoletana szövetség, amely pontokba foglalta az igazi nápolyi pizza szabályait: kizárólag lisztből, élesztőből (por is megengedett), vízből és sóból készülhet. Zsiradék és tojás használata tilos. A tésztát csakis kézzel, vagy legfeljebb olyan géppel szabad gyúrni, melytől nem melegszik fel túlzottan. Kinyújtása kizárólag kézzel történhet, sosem sodrófával, sütéskor közvetlenül a fatüzelésű kemence kövére kell helyezni (tepsi, fémforma tilos), a hőmérséklet akkor jó, ha eléri a 400 Celsius fokot. A pizza kerek, átmérője nem haladja meg a 30 centit. Nem sül tovább, mint 2-4 perc, a rátét inkább díszítmény, a lényeg a tészta. Ez viszont a kenyérkészítő mester műremeke: ha túl vékony, akkor túl ropogós, mint a keksz, ha túl vastag, akkor már nem is pizza, hanem amolyan „sütemény”. A variációk alapját a nagy klasszikusoknak kell képezniük. Ezek: marinara, margherita, al formaggio és a calzone (ez utóbbi töltött pizza, mely eredetileg ricottával és szalámival készült). Mindettől csak jó ízléssel és komoly kulináris felelősségtudattal szabad eltérni! 

Ilyen szabályok szerint készítette pizzáját egy New Yorkba kivándorolt fiatalember. Minden hozzávalót otthonról hozatott, pizzája mégsem lett tökéletes (azaz igazi nápolyi). Mígnem egy idős, tapasztalt pizzaiolo egyszer odasúgta neki: „Acqua del Serino!”. A fiatalember azóta a lágy vizet is Nápolyból hozatja, s ezzel könnyebben megkel a tésztája, még a karimája is éppolyan lesz, ahogy a nagykönyvben meg van írva: kicsit duzzadt, átsült, mégsem ropogós.

A régi édes pizza utódai egyébként ma is vígan élnek. Ilyen a kampániai csokoládétorta is, amely disznóvágáskor készül frisss vérrel, s ugyanúgy hívják, mint a véres hurkát („sanguinaccio”). Összekevernek 80 deka cukrot, 10 deka kakaót 10 deka lisztet, s felöntik egy liter vaníliás tejjel, majd hozzáadnak negyed liter leszűrt vért. Nagyon kis lángon, folyamatos keverés mellett krémmé főzik, s közben hozzáadnak 10 deka vajat, 10 deka keserű csokoládét, kevés fahéjat. Végezetül pirított mandula, fenyőmag, kandírozott citrom- és narancshéj kerül bele, esetleg csurranásnyi rum. Tortaformában lehűtik, hidegen vágják meg.

A „costoleta alla pizzaiola” jellegzetes nápolyi étel, mégsem pizza. Neve csupán arra utal, hogy a húshoz paradicsomos mártást adnak. Fejenként egy szelet sertés-hosszúkarajt megsózunk-borsozunk. Olívaolajon erős lángon mindkét oldalát megpirítjuk. A húst kivesszük, az olaj nagy részét kiöntjük (máshoz használjuk), a maradékot egy evőkanál friss olívaolajjal frissítjük. Ezen 4-5 gerezd fokhagymát közepes lángon megforgatunk. Lehetőleg friss oreganót hintünk bele, majd két evőkanál paradicsompürét és félkiló hámozott, felaprított paradicsomhúst teszünk bele. Felöntjük egy pohár száraz vörösborral, felforraljuk, felére sűrítjük. Sózzuk, borsozzuk esetleg csipetnyi cukorral ízesítjük. Beletesszük a hússzeleteket, s a lehető legkisbeb lángon készre pároljuk (15-20 perc alatt elkészül). Tepsiben sült rozmaringos csónakkrumplit adunk hozzá.

A nápolyiak egyébkén a róluk szóló mondást inkább úgy értelmezik, hogy aki látta Nápolyt, az nem akar többé elmenni onnan, ha mégis mennie kell, hát inkább meghal. Más kutatók szerint viszont egyszerű szótévesztésről van szó. A „vedi Napoli e poi muori” (Nápolyt látni és meghalni) mondatban a „muori” jelentheti ugyan a meghalást, ám Muorinak hívnak egy környékbeli falucskát is. Valaki talán csak annyit akart egyszer mondani, hogy „Ha megnézted Nápolyt, nézd meg Muorit is”.